T-sz�rny� vad�szg�p

Az�ta, hogy Ackbar admir�lis a kiv�l� Mon-Calamari strat�ga nev�vel f�mjelzett, �s a verpinek csod�latos haj��p�t� tud�s�t hirdet� Shantipole Project: a B-sz�rny� vad�szg�p szolg�latba �llt, m�r egy f�l �vtized telt el. A Galaxis ez id� alatt nagyot v�ltozott. A katonai technol�gia fejl�d�se hatalmas l�ptekkel haladt el�re. A moderniz�ci� elker�lhetetlen volt �s szinte a Sz�vets�g valamennyi t�pus�ra kiterjedt. Nem volt ez m�sk�ppen a B- sz�rny� vad�szg�pekkel sem. �gy ezek leg�jabb t�pusai; az EC 4-es sz�ria g�pei, szinte m�r csak s�rk�nyszerkezet�kben hasonl�tanak a legels� szolg�latba �ll�tott v�ltozatokhoz.

Az eltelt �vek technol�giai fejl�d�se �s a sok �ves harci tapasztalatok �ltal a B-sz�rny� leg�jabb gener�ci�ja imm�r val�ban hat�kony rombol�-csap�sm�r� vad�szg�pp� �rett, a Sz�vets�gi Flotta egyik legjobb t�pus�v�. Az id� azonban amely ezt a harci g�pet az els� vonalba juttatta, bizonyos t�pusoknak a hanyatl�s�t hozta. Az el�bb-ut�bb elker�lhetetlen technikai elavul�s; a folyamatos korszer�s�t�s ellen�re, utol�rte az Y-sz�rny� vad�szokat, s �gy ezeknek a harci g�peknek az ideje lassan lej�r. M�r most is csak kev�s egys�g rep�li ezt a t�pust �s folyamatosan v�gleg kivonj�k a Flott�t�l. Persze ezek a veter�n rep�l�k nem v�lnak a thermof�zi�s z�z�k martal�k�v�, hanem p�lyafut�sukat a planet�ris Nemzeti G�rd�k k�tel�keiben folytatj�k. Az Ysz kivon�sa val�sz�n�leg hatalmas �rt fog okozni, hiszen a maga idej�ben kiv�l�, multifunkcion�lis g�p volt, a Flotta ig�slova. Mindezek a k�r�lm�nyek �s az, hogy a Bsz EC 4-es feladatk�r�ben kis h�j�n kin�vi a sz�vets�gi arzen�l jelenlegi t�pusait, arra ind�tatta a Flotta vez�rkar�t, hogy egy �j harci g�p kifejleszt�s�be kezdjenek. Kezdeti elv�r�sk�nt egy t�bbfeladat�, nagym�ret� vad�szg�p tervei k�rvonalaz�dtak, amely k�pes lehet az Ysz kivon�sa ut�n marad� �r bet�lt�s�re, valamint min�s�gi kieg�sz�t�st k�pes biztos�tani a leg�jabb Bsz t�pusok sz�m�ra. Az �j K�zt�rsas�g politikai vezet�se azonban nem sokkal a project megkezd�se ut�n, gazdas�gi okokra hivatkozva le�ll�totta a programot. �m a Birodalomi Flotta �jj�sz�let�s�nek aggaszt� jeleit l�tva, majd az eg�sz Sz�vets�get hidegzuhanyk�nt �rt Sluis Van-i csata ut�n hirtelen m�gis megv�ltozott a v�lem�ny�k �s a program �jra z�ld utat kapott.

A fejleszt�s p�r �vvel a Sz�vets�gesek gy�zedelmes endori csat�ja ut�n kezd�d�tt. Sokan elhitt�k; �s ezt nem is lehet felr�ni nekik, hiszen oly r�g �ta v�rt�k m�r, hogy a Birodalom a Hal�lcsillaggal egy�tt v�gleg atomjaira hullott. �m a vez�rkari t�bornokok egy csoportja m�sk�nt l�tta a helyzetet. Val� igaz, hogy a Birodalom, mint �sszef�gg� szervezet megsz�nt l�tezni, no de kor�ntsem semmis�lt meg v�g�rv�nyesen. Igaz a Flotta nagy r�sze odaveszett az endori csat�ban, �m t�bb hadihaj� �s rombol� is ink�bb a menek�l�st v�lasztotta, a vad�szg�pekr�l m�r nem is besz�lve. M�sr�szt nem szabad elfeledkezni a Galaxis mint egy h�romnegyed r�sz�n �llom�soz� birodalmi csapatokr�l sem. A Strat�giai V�delmi Parancsnoks�g, az SDC, ennek teljes tudat�ban p�ly�zatot �rt ki egy �j vad�szg�p kifejleszt�s�re. Az alapvet� c�lkit�z�s az volt, hogy egy olyan megfelel� teljes�tm�nnyel �s fed�lzeti t�zer�vel rendelkez� harci g�p sz�lethessen mely k�pes min�s�gi kieg�sz�t�st biztos�tani a leg�jabb Bsz t�pusok sz�m�ra �s amely man�verez� k�pess�g�vel, fed�lzeti elektronik�j�val a k�vetkez� gener�ci� harci rendszereinek alapj�ul szolg�lhat. Mind emellett k�vetelm�ny volt, hogy a vad�szg�p az addig sok kapit�ny �let�t megkeser�t�, Intredictor oszt�ly� m�ly�rcirk�l�k t�rg�rb�t�inek zavar�s�ra is alkalmas rendszer hordoz�s�ra legyen k�pes. Az SDC kem�ny k�vetelm�nyeket t�masztott, ennek ellen�re k�t haj�gy�r is versenybe sz�llt a project�rt. Az egyik a h�res Incom/Subpro, a m�sik pedig a K�zt�rsas�g ir�nt felett�bb loj�lis Tandard c�g volt. Miut�n a protot�pusok elk�sz�ltek �s a tesztrep�l�sek befejez�dtek egy�rtelm�v� v�lt az I/S c�g modellj�nek f�l�nye. B�r a k�t g�p k�zel azonos szerkezettel �p�lt, az Incom vad�szg�pe er�sebb, nagyobb t�zerej� �s a Riar Bolt hajt�m�v�nek k�sz�nhet�en viszonylag hat�konyabb volt. A verseny teh�t eld�lt �s az SDC megrendel�st adott az el�sz�ria legy�rt�s�ra.

Az �j vad�szg�p az IS J6-os t�pusjelz�st kapta. Itt l�pett be a k�pbe a K�zt�rsas�g �s lef�jta a programot. Mint k�s�bb megtudhattuk, a szen�tus gazdas�gi okokra hivatkozva �ll�totta le a projectet. A legszomor�bb azonban az, hogy ez az indokl�s tulajdonk�ppen meg is �llta a hely�t. A h�bor� ut�n a Sz�vets�g val�ban k�nz� anyagi gondokkal k�szk�d�tt, �m ha a tudjuk, hogy fejleszt�s k�lts�geinek nagy r�sz�t az Incom /Subpro maga fedezte a tervez�st�l a megval�sul�sig, ez az indokl�s m�g is �rthetetlen. Sokkal �rthet�bb a l�p�s, ha politikai oldalr�l k�zel�t�nk a probl�m�hoz. A vesztes konszern, a Tandard r�szv�nyeinek nagy r�sze ugyanis a szen�tus befoly�sosabb tagjainak kez�ben volt. Azzal pedig, hogy a meccset elvesztett�k, a r�szv�nyek �rai hirtelen t�l nagyot zuhantak. Nagyobbat, mint ahogy azt, a sz�lakat a h�tt�rb�l mozgat� hatalmass�gok szerett�k volna. Az �zlettel az Incom t�l nagy falatot v�gott volna ki a tort�b�l, �s ez megengedhetetlen volt. A program teh�t r�vid id�re k�nyszerpihen�re k�rhoztatott. Azt�n pedig bek�vetkezett az amit�l sokan f�ltek: a Sluis Van-i csata. Ekkor hirtelen mindenki r�j�tt, hogy a Birodalom b�rmennyire is szeretn�k volna, nem v�rzett el az Endor mellett. Nagyon is �l. �l, �s am�g a gy�kereit is ki nem irtj�k, �lni is fog. �s am�g ez be nem k�vetkezik addig a Sz�vets�gnek sz�ks�ge van modern, hat�kony fegyverekre. Olyanokra, mint az Incom IS J6-os vad�szg�pe. A gazdas�gi probl�m�k �gy egy-kett�re megold�dtak �s a fejleszt�s �jra z�ld utat kapott. Ezut�n m�r gyorsan p�r�gtek az esem�nyek. A terveket leporolt�k �s az I/S megrendel�st kapott a sorozatgy�rt�sra. Ennek k�sz�nhet�en a Sluisi rajta�t�st k�vet�en m�sf�l �vvel, rekordid� alatt a Sz�vets�g m�r �t is vette az els� p�d�nyokat, �s a Flott�n�l elkezd�dhetett a hadrendbe �ll�t�s…